nemrég Demis Hassabis, a DeepMind vezérigazgatója (a mesterséges intelligencia vállalatot 2014-ben vásárolta meg az Alphabet Inc, a Google anyavállalata) mondta a cég saját chatbot elindítását tervezi, Sparrow néven, privát bétaverzióban még idén, ez a Google válasza a ChatGPT-nek.
A DeepMind chatbotja biztonságosabb és fejlettebb AI-asszisztensnek ígérkezik, mint riválisa. A Sparrow-t tavaly mutatták be a világnak, mint a koncepció bizonyítékát egy kutatási cikkben, amely "hasznos beszélgetési segédeszközként" írta le, amely csökkenti a nem megfelelő és mérgező reakciók kockázatát.
Hassabis megemlíti, hogy Sparrow készen állhat erre repüljön át privát béta még ebben az évben. A DeepMind 2022 szeptemberében mutatta be a Sparrow-t.
A ChatGPT-hez hasonlóan ezt a chatbotot is emberi visszajelzésekkel képezték ki, ami a DeepMind szerint hasznosabbá, pontosabbá és ártalmatlanabbá teszi. Sparrow a Google-on keresztül hozzáfér majd az internethez, ami lehetővé teszi, hogy válaszaiban naprakész információkat építsen be. Ezenkívül a Sparrow állítólag a Deepmind Chinchilla nyelvi modelljén alapul, amely kevesebb paraméterrel rendelkezik, mint a nagyobb OpenAI modellek, de nagy mennyiségű adatra képezték ki.
A nyelvi modell, amelyet 2022 áprilisában mutattak be, felülmúlta a GPT-3-at a köznyelvi benchmarkokban. A ChatGPT azonban a GPT fejlettebb 3.5-ös verzióján alapul, és az elemzők szerint alapos okunk van feltételezni, hogy a Sparrow hasonlóan vagy jobban teljesít, mint a ChatGPT.
A DeepMind chatbotnak további forrásokat is elő kell állítania, amelyek megfelelnek az általa adott válaszoknak. Ezenkívül a vállalat azt állítja, hogy a korai tesztelés során Sparrow elfogadható választ adott, és ami még fontosabb, bizonyítékokkal támasztotta alá "az esetek 78%-ában, amikor objektív kérdést tettek fel".
A DeepMind viselkedéskorlátozási szabályokat hirdetett amelyen a chatbotja alapul, valamint hajlandósága megtagadni a kérdések megválaszolását „olyan összefüggésekben, ahol helyénvaló az emberekre halasztani”, bár ezekről a mechanizmusokról nagyon kevés részlet szivárgott ki.
Sparrow korai érkezése figyelemre méltó, mivel a cég eddig elsősorban mesterséges intelligencia kutatólaboratóriumként működött, olyan technológiákat fejleszt, amelyeket a Google később fogyasztói termékekbe integrál. Maga a Google is sok kutatást végzett az évek során az AI chatbotokkal és a nagy nyelvi modellekkel (LLM) kapcsolatban.
A cég már a ChatGPT sikere előtt bemutatta a kiváló párbeszéd-optimalizált nyelvi modelleket, mint például a LaMDA és a Flamingo. A Meena 2020-as elindításával a Google-nak már volt egy „működő” chatbotja.
A cég azonban eddig nem gyártott terméket kutatásai alapján. Ez saját bevallásuk szerint elsősorban biztonsági problémákra vezethető vissza, bár más okok is közrejátszhatnak, de a ChatGPT és főleg a Microsoft jelentős szerepvállalása az OpenAI terjedésében nyomást gyakorolt a Google-ra.
hassabis azt mondta:
– Helyes óvatosnak lenni ezen a téren. Az OpenAI ChatGPT-je, bár gyorsan növekszik, még mindig csak a Google felhasználóinak töredékével rendelkezik. De eltekintve attól, hogy olyan forrásokat idéz, amelyekre a Sparrow képes, semmi sem utal arra, hogy jobb lenne a ChatGPT-nél, vagy hogy segíthetné a Google-t kilábalni "újítói dilemmájából". Ezt a kifejezést Clayton Christensen találta ki 1997-ben, hogy leírja azt a helyzetet, amelyben a bevezetett vállalatok nehezen tudnak új technológiákat vagy új üzleti modelleket alkalmazni, amelyek megzavarják hagyományos piacaikat.
Eközben a ChatGPT már javában zajlik, és a monetizált jövő felé tartn ChatGPT Professional, küszöbön álló fizetési szint.
Végül További részleteket még nem árultak el az új chatbotról, így meg kell várnunk a nyilvános béta megjelenését, hogy pontos képet kapjunk a Sparrow valódi képességeiről és működéséről.
forrás: https://www.deepmind.com/
És mintegy varázsütésre, mindazok, akik a ChatGPT segítségével tartalmat állítanak elő bevételszerzés céljából, látni fogják, hogyan veszítik el pozícióikat a keresőben és hogyan látogatnak el a YouTube-ra.